Na. Csak be kell raknom egy videót és máris többen olvassátok a blogomat?! Ha ezt már előbb tudtam volna, akkor minden nap berakok egyet.
ELEGEM VAN! EL AKAROK MENNI INNEN!
Messzire.
El a fenébe.
Fogni a kutyámat és elmenni egy olyan helyre, ahol csak mi vagyunk.
Ahol sírhatok.
Ahol egyedül lehetek.
Ahol nem kell mindenki "jótanácsait" hallgatni. Kivéve egy emberét.
NEM BÍROM!!!!!!!!!
Láttalak...
Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt súgtad:
Édesem, szeretlek!
Láttalak a múltkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: Szeretlek!
Ady Endre
"Minek élni, ha senki nincs, aki hajlandó lenne meghalni helyettünk." Pedig néha jó lenne. Nagyon jó lenne.
Kiért adnám oda az életem? Egyetlen egy valakiért. De neki nem kellek. Pedig meghalnék érte.
Lehet, hülye vagyok. De ez van. Ha nem szeretném, nem írnék ilyeneket.
Ezt most olvasta az egyik poszton:
"Siránkozást abbahagyni! A halál elmarad, az előre megváltott jegyeket az ismert jegyirodáknál vissza lehet váltani!"
EH!
Utolsó kommentek